Tenth Chapter

Miután Harry hazavitt, egyből felhívtam Ninát. Na most a beszélgetésünk kábé annyiból állt, hogy sikítva ugráltunk. Már fél órája telefonáltunk amikor anyu szólt. Igen... kicsit hangosak voltunk.
Reggel Kicsit elaludtam, fáradtan rohangáltam össze-vissza a szobám és a fürdő között. Trenton és Tiffany már nem voltak otthon, apu is csodálkozott, mikor meglátott.
- Egy szót se! Tudom, hogy rémesen nézek ki. - emeltem fel a mutató ujjam. Aztán egyszerre nevettünk fel.
- Tudod kicsim, sosem fogom megérteni a nőket. Remekül nézel ki - mosolygott kedvesen. - Viszont az érdekelne, hogy mi van ezzel a Harry gyerekkel.
- Nos, öhm... Ezt lég nehéz elmagyarázni, és nagyon úgy néz ki, hogy elkések a suliból. Szóval, mit szólnál egy ebédhez valamikor?
- Rendben. De még nem végeztünk. Vezess óvatosan. Szeretlek! - kiabálta utánam.
Rekordidő alatt értem a suliba, szerencsére nem késtem sokat, még a tanár sem volt bent. Épphogy lehuppantam a helyemre, mikor nyílt az ajtó. Nina értetlenül nézett rám, mire megráztam a fejem. Majd szünetben elmondom.
Hát igen, elmondtam volna, ha nem csörög a telefonom. Ismeretlen számról hívtak, nem nagyon törődtem vele, felvettem a készüléket.
- Igen?
- Abby, szia! Harry vagyok.
- Ó, szia. Új számod van? - kérdeztem értetlenül.
- Nem, dehogy is. Csak Niall telójáról hívlak, az enyém lemerült.
- Akkor mindent értek.
- Csak azt akartam kérdezni, hogy mit csinálsz ma délután, mert nekem szabad programom van.
- Szerintem semmit. Négyig a suliban vagyok, mert szalagavató megbeszélés lesz.
- Remek. Akkor négyre érted megyek.
- Szuper, csak az van, hogy kocsival vagyok.
- Akkor oda metrózok.
- Oké. Viszont most mennem kell. Ha kések bioszról kinyír a tanár. Puszi!
Amint letettem a telefont a barátnőmmel találtam szembe magam.
- Szóval, mesélj csak! Mindent, töviről hegyire!
- Dehát tegnap mindent megtárgyaltunk.
- Az lényegtelen.
- Neked nem spanyolod van? - néztem rá értetlenül.
- Nagyon jól kerülöd a témát. - nézett rám összeszűkített szemmel. - Még találkozunk!
Annyit se mondtam, hogy muk, már eltűnt a folyosón. Felnevettem, Nina mindig ilyen szórakozott volt.

*~*

- Akkor, kinek nincs párja? - nézett körbe Mrs. Morgen. Hatan tettük fel a kezünket.

- Gondoskodnak párról, vagy jelöljünk ki mi egyet?

- Szerzünk magunknak. - kántáltuk egyszerre.

- Remek. Akkor most mehetnek. Ne feledjék, jövő hétre kérem a párok nevét.

- Rendben van. Viszlát! - kiabált Max. Úgy tűnt, neki már mehetnéke van. Ahogy mindenki másnak is.

Kiözönlöttünk a tornateremből, és kábé mindenki hazament. Ránéztem az órámra, még csak negyed négy.

Elővettem a telefonom, és megcsörgettem Harryt, hátha felveszi. És sikerrel jártam.

- Szia, gyorsan mond, még stúdiózok.

- Csak annyi, hogy végeztem, szóval nem kell idejönnöd. Viszont ha stúdióztok akkor hazamegyek.

- Nem azért mondtam. Gyere ide, és innen megyünk valahova, jó?

- Persze. De hol van az az ide?

- Elküldöm SMS-ben. Most leteszem. Hívj, ha ideértél.